GONDOLATOK A NYÁRRA

 A nap ragyogóan sütött, jelezve a nyár közeledtét. A természet virágba borult, a diákok figyelmét még kevésbé kötötte le a tananyag, mint eddig. A Mardekár ötödik évfolyama nyögve szenvedte végig a mágiatörténetet, amit a Roxfort legutálatosabb tanára, Miss Walker tanított.

-          Rosalie Malfoy! Legyen szíves ismertetni velünk 1945-ös eseményeket. Kíváncsian várom a válaszát.

-          Dumbledore legyőzi Grindelwandot, a sötét mágust.

-          Valóban.

Rosalie unatkozva hajolt pergamenje fölé, közben magában szórta átkait az idegesítő tanárára. Miss. Walker tavaly jött tanítani a Roxfortba, azonnal kinézte magának a lányt. Állandóan tőle várta mindenre a helyes megoldást, sokkal szigorúbb volt az osztályzásnál is. Persze a Malfoy lányon nehezebb volt kifognia, mint képzelte. Gyermekkora óta olvasta a varázslók történetét, betéve tudta a vaskos köteteket.

Rosalie ránézett unokatestvérére Lucia Monstróra. Mindketten ötödéves Mardekáros lányok voltak és szörnyen unták a mágiatörténetet. Most is egy pergamenre firkáltak, így kommunikáltak egymással. Mindkét írás szép volt, nőies, de a kifejezésmódjuk annál erősebb. Tanárukat egyszerűen Pinkynek becézték, ennél találóbbat nem is lehetett volna találni. Miss. Walker émelyítően édes parfümöt használt, feltűnően öltözködött, a haját göndöríttette. Hangja magas volt és rettentően idegesítő. Természetesen ő is a Griffendéles háznak kedvezett folyton-folyvást, mint mindenki a háború óta.

Rosalie a mágikus csengőt hallva kifújta az eddig bent tartott levegőt. Sietve pakolta össze holmiját, majd elégedett mosollyal az arcán indult ki a teremből, de Lucia még mindig a padnál ült.

-          Pinky egyre borzasztóbb. Tulajdonképpen, mi a baja veled?

-          Szerinted? A bátyám kikosarazta még az utolsó évük alatt.

-          Scorpius elég nagy szívtipró, fogalmam sincs, mit várt tőle az a nő.

-          Én sem. Elég jól ismerem a bátyámat, ez a nő egyenesen taszította őt. Scorpius utálja a tömény, édes vaníliaillatot. Arról már szót sem ejtenék, hogyan öltözködött őnagysága.

-          Igaz. Állandóan rózsaszín, apró, mélyen dekoltált felsőkben és szűk, rövid szoknyákban járt.

-          A testvérem lehet, hogy szereti a lányokat, de az igényeseket. Pinkyhez hasonlókkal sohasem kezdene.

-          Dominic Lestrange főleg. Az unokatestvéredet is megkörnyékezet a nyáron. Állítólag látták őket a Grandessa partin, a helyzet rendkívül félreérthető volt. Kétlem, hogy Dom akár egy percet is pazarolna rá az értékes idejéből.

Rosalie szíve fájdalmasan dobbant. Még jobban utálata a nőt, mivel a lehető legfontosabb személyt szúrta ki. Rose gyerekkora óta szerelmes unokatestvérébe, a multimilliomos Dominicbe. Azzal is tisztában volt, semmi esélye sincs a férfinál, aki hét évvel idősebb nála. Természetes, hogy a gyönyörű, tapasztalt nők társaságát kereste, a lányra húgaként tekintett.

-          Rose! – Lucia hangja betöltötte a termet.

-          Menjünk vissza a hálóba – fordult sarkon a lány, mielőtt elkapná a tanárát.

-          Rose, várj! – sietett unokatestvére után a barna hajú.

Végül a klubhelyiségben sikerült elcsípnie a Malfoy lányt. Tisztában volt az érzéseivel, elvégre ismerte őt, de nem tudott rajta segíteni.

-          Lucy, ne most, megfájdult a fejem ettől a libától – dőlt hátra a kanapén.

-          Szerintem összeilletek. Mindketten határozott, céltudatos emberek vagytok – nézett a lány szemeibe.

-          Fogalmam sincs, miről beszélsz – hárította a közeledést Rosalie.

-          Jaj, még a vakok is láthatják, mennyire odavagy érte. Nincs ezzel semmi gond. Te komoly lány vagy, a velünk egykorúak éretlenek hozzád. Idővel Dom is észreveszi a nyíló rózsát – fejezte be mosolyogva.

-          Akkor nem ellenzed a dolgot? Lehetséges lenne? – kérdezett rá reménykedve.

-          Persze. Nyilván meg kell dolgoznod érte, de neked sikerülhet. Te vagy a legkitartóbb boszorkány, akit csak ismerek. Mindig eléred, amit akarsz.

-          Félek – vallotta be barátnőjének.

-          A cél lebegjen a szemed előtt. Plusz, nyereményként jusson eszedbe Pinky arca, mikor egy hatalmas köves gyűrűvel térsz vissza a Roxfortba.

-          Igazad van. Következő tavasszal nagykorú leszek, semmi akadálya annak, hogy együtt legyünk, apámat kivéve.

-          Szerintem Draco beleegyezne. Ki tudna rád jobban vigyázni, mint Dom?

-          Hmp.

-          Ne haragudj, de lefekszem aludni, mivel egész éjszaka forgolódtam. Gondolkodj el azon, amit mondtam neked. – Lucia magára hagyta barátnőjét.

Rosalie szomorúan hajtotta homlokát a felhúzott térdeire. Jó volt kiadnia magából a gondot, megosztani kétségeit valakivel. Ki mással beszélhetné ezt meg, mint legjobb barátnőjével. Tanácsra volt szüksége, de fogalma sem volt róla, kitől kérhetne. Anyja halála óta egy sötét lyuk tátongott a szívében, az anyai szeretet hiánya. Nagyanyjára bármikor számíthatott, de a szigorú, merev, régi erkölcsi normákhoz szokott Narcissa Malfoy nem igazán támogatná terveit. Nagynénje, Millicent Bulstrode szintén megbízhatatlan, a végén még az apja is tudomást szerezne erről. Mostohaanyja szóba sem jöhet, elég hűvös a viszonyuk, mondhatni, elviselik egymást. Egyetlen embert avathat be, a keresztanyját. Biztos volt benne, Daphné senkisek sem fecsegné el, ráadásul hasznos tanácsokkal láthatná el. Sietve keresett pennát és pergament, hogy nekiállhasson a levélnek.

Kedves Keresztanyu!

Ne haragudj, amiért ilyen üggyel zaklatlak, de szükségem van a tanácsodra.

15 évesként természetesnek tartom, hogy a másik nem iránt érdeklődök, különösebben az idősebb férfiak keltik fel a figyelmemet. Bevallom, valaki rabul ejtette szívemet, képtelen vagyok szabadulni az érzelmeimtől. Tanácstalan vagyok, hogyan viselkedjek a közelében, mit tegyek, mit viseljek. Pár évvel idősebb nálam, tudom, jelentős hátrányban vagyok a közelében lévő nőkkel szemben, de eszemben sincs feladni.

Kérlek, adj tanácsot.

Szeretettel:

 Rose

Ui. Bár tudom, mégis kérlek, tartsd titokban a levelet és a tartalmát.

Dominic Lestrange unatkozva dőlt hátra, nekitámasztva hátát a szék támlájának. Péntek délután folytatták a szokásos kocsmatúrát barátaival.

Jelenleg az Aranyrögben mulatták az időt a fiatal, aranyvérű férfiak. A legjobb partik ebben a kis csoportban találhatóak, ezt minden aranyvérű család tudja. Közülük is a legkiemelkedőbb Dominic, ő a leggazdagabb. Vagyona még a Malfoyokén is túltesz, köszönhetően, hogy ő az egyetlen élő Lestrange. Ennek ellenére még nem szerepelt tervei között a családalapítás, vagy a nősülés gondolata. Tekintetét végighordozta a társaságon, majd megakadt Evan Rovel vigyorgó arcán.

-          Veled meg mi történt? A vigyor letörölhetetlen az arcodról – fakadt ki barátjára.

-          Dom, hol jártál eddig? Evan az előbb közölte velünk, hogy eljegyezte Erika McAvoyt. Azóta kétszer ittunk az egészségükre – magyarázta Ted Nott.

-          Egész nap koncentrálnom kellett, köszönhetően a munkaerő hiányának.

-          Miért küldted el a titkárnődet? – tudakolta Evan.

-          Figyelmetlen és ostoba volt. Ahelyett, hogy a papírmunkával törődött volna, a körmét festette.

-          Minél előbb keresned kell valaki mást. Adtál fel hirdetést? – érdeklődött Zabini.

-          Igen. A legtöbben nők, ráadásul egész más miatt akarnak nálam dolgozni.

-          Mégsem csinálhatod egyedül – figyelmeztette unokatestvérét Scorpius.

-          Hétfőn megint jönnek jelöltek, majd csak akad közöttük alkalmas egyed – zárta le a témát.

-          Scorp, mik a terveid a nyárra? Ráérsz foglalkozni a barátaiddal? – Kérdezte Noel.

-          Miért ne lenne időm? – nézett rá értetlenül.

-          Talán a kishúgod hazajön. Emlékszem, tavaly állandóan a nyakadon lógott – nevetett fel Noel Zabini.

-          Már nagylány, tud vigyázni magára. Valószínűleg Lucia meghívta, a nyár nagy részét vele tölti.

-          Helyes, mert szükségünk van rád – hajolt közelebb Nott jelezve, bizalmas információkat akar közölni.

-          Ted, később – intette barátját Noel. – Ne rontsuk el a hangulatot kényes ügyekkel. Javaslom, inkább a kellemes dolgokra koncentráljunk – intett pincérnek, hozzon egy újabb kört.

Ekkor a színpadon megjelent Steve, aki a műsor konferálását intézte.

-          Uraim! Köszöntsék nagy tapssal az isteni dívát! – harsant erős hangja, majd elhagyta a terepet, hogy helyet adhasson az Aranyrög sztárjának, Mayának.

Maya igazán szép nő volt. Hosszú hullámos, lángvörös hajjal, macska zöld szemekkel, tökéletes alakkal rendelkezett. Érzéki táncba kezdett az andalító zenére, ezzel magára vonta az összes férfi figyelmét a klubban. Bár igyekezett minden pénzes vendégre figyelni, szemeivel újra és újra egy sötét szempárt keresett, valakit, aki felolvasztotta és megdobogtatta jégszívét.

Dominic pókerarccal figyelte a káprázatos nő buja mozdulatait. Fejében újra lejátszódott a múlt éjszaka emléke, amit a nővel töltött.

Tekintetük találkozott, Maya megakadt mozdulataiban, ajkai szétváltak, a levegőt kapkodni kezdte. Mindez pár másodpercig tartott, mire a nő észbekapott, folytatta az eddigi tevékenységét. Szíve hangosan kalapált, félt, hogy a körülötte lévők is meghallják. Maya pár héttel ezelőtt találkozott a férfival, de azóta vágyott utána. Néhány éjszakát már együtt töltöttek, a lány szerint ebből soha nem volt elég. A néma bólintás jelezte, ma este is az övé lesz. Szokás szerint a klub mögött találkoztak, onnan a férfi elvitte a nő lakására. Mindig nála voltak, bár a lány szívesen megismerte volna a Lestrange házat, de nem akarta erőltetni.

Daphné Greengrass meglepetten vette észre keresztlánya macskabaglyát, ami friss híreket hozott a lánytól. Kíváncsian tépte fel a levelet, hisz tegnapelőtt írt. Meglepetten olvasta a kapkodva írt sorokat, majd mosolyogva az asztalra tette. Sejtette ki lehet a szerencsés választott, ugyanakkor féltette a lányt a csalódástól. Döntött, azonnal válaszol a lánynak, a legjobb szándéka szerint cselekszik.

Kedves Rose!

Csodálkozva vettem kezembe leveledet, mely egyszerre nyugtatott és döbbentett meg. Bevallom, gyanítottam már régóta, bár rákérdezni nem akartam.

Semmi baj nincs ebben, de óvlak a hamis reményektől. Idősebb, tapasztaltabb, mint te. Ennyi idős korban egészen mást akar egy kapcsolattól, mint amennyit te nyújtani tudsz. Ennek ellenére lehetségesnek tartom a romantikus kapcsolat létrejöttét, de nem áltatlak. Ne akarj túl hamar felnőni. Ha szeretnél kialakítani valamiféle érzelmi kötődést, akkor a Roxfortban keress, könnyebb, biztonságosabb.

Természetesen bizalmasan kezelem ezeket az információkat.

Kérlek, továbbra is fordulj hozzám bizalommal.

Szeretettel ölel:

      Daphné